Olcsó szálláshelyek, vendégházak, apartmanok, szállodák, fizetővendéglátás és gyógyfürdők

Magyarországi SZÁLLÁST foglalhat ITT!
Videó utazás Európába
Magyarországi taxikereső
Magyarországi szálláshelyek

Magyarország és más európai országok különböző típusú és színvonalú szálláshelyei közül könnyen választhat, lehet az olcsó vendégház, apartman vagy fizetővendéglátás, szálloda, gyógyfürdő és wellness. Legyen az egy hétvége a hegyekben, vagy akár többhetes nyaralás a tengerparton, az oldalunkon bárki megtalálhatja az igényeinek és pénztárcájának megfelelő belföldi és külföldi szálláshelyeket, utazást!

Információ

Amennyiben kérdése van a szállásfoglalással kapcsolatban, először kérjük olvassa el az INFORMÁCIÓ oldalunkat, ahol a Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.) menüpont alatt talál összeállítást, ám ha nem talál választ kérdésére, akkor írja meg nekünk. A magyar nyelvü meteorológia oldalon, az EURÓPA időjárási térképein talál részletes információt az aktuális időképről.

Szálláskereső oldalunk kezelése egyszerű; országonként térképes településnév, turisztikai régió és megyék alapján válogathat kedvére. Információkat kaphat a következőkről: műemlékek, sport, pihenés, fürdési és síelési lehetőségek. Kínálatunk egyre bővül, panzió, magánszálláshely, privátszállás, üdülőfalu, kastélyszálló, hotel és vendégház közül választhat.

Ausztria szállás
Szállások
tovább Térkép

Ausztria
Belgium szállás
Szállások
tovább Térkép

Belgium
Bulgária szállás
Szállások
tovább Térkép

Bulgária
Észtország szállás
Szállások
tovább Térkép

Észtország
Csehország szállás
Szállások
tovább Térkép

Csehország
Franciaország szállás
Szállások
tovább Térkép

Franciaország
Görögország szállás
Szállások
tovább Térkép

Görögország
Magyarországi taxikereső, taxirendelés Itt!
Hollandia szállás
Szállások
tovább Térkép

Hollandia
Horvátország szállás
Szállások
tovább Térkép

Horvátország
Lengyelország szállás
Szállások
tovább Térkép

Lengyelország
Magyarország szállás
Szállások
tovább Térkép

Magyarország
Montenegró szállás
Szállások
tovább Térkép

Montenegró
Nagy Britannia szállás
Szállások
tovább Térkép

Nagy Britannia
Németország szállás
Szállások
tovább Térkép

Németország
Tájak, városok, nevezetességek képekben Itt!
Olaszország szállás
Szállások
tovább Térkép

Olaszország
Portugália szállás
Szállások
tovább Térkép

Portugália
Románia szállás
Szállások
tovább Térkép

Románia
Spanyolország szállás
Szállások
tovább Térkép

Spanyolország
Svédország szállás
Szállások
tovább Térkép

Svédország
Szlovákia szállás
Szállások
tovább Térkép

Szlovákia
Szlovénia szállás
Szállások
tovább Térkép

Szlovénia

Ausztria Belgium Bosnia-Hercegovina Bulgária Csehország Dánia Észtország Fehéroroszország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Montenegro Nagy Britannia Németorszég Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia

Válasszon országot
Ausztria
Belgium
Bosznia és Hercegovina
Bulgária
Csehország
Dánia
Észtország
Fehéroroszország
Finnország
Franciaország
Görögország
Hollandia
Horvátország
Írország
Lengyelország
Lettország
Litvánia
Magyarország
Montenegró
Nagy Britannia
Németország
Olaszország
Portugália
Románia
Spanyolország
Svédország
Szerbia
Szlovákia
Szlovénia
Magyarországi útikalauz

Látnivalók

Magyarország, Budapest:

A Vár. A Várhegy látszólag a Budai-hegységnek, közelebbről a Rózsadombnak Dunaparti előőrse, valójában a Duna teraszának kavicsrétegére az egykori forrásokból édesvízi mészkő rakódott le, ebből keletkezett a hegy. Üregeinek rendszeréből, illetve ennek későbbi mesterséges bővítéséből alakultak ki a Várhegy barlangpincéi. Ezeknek a Várhegy középkori vízellátásánál, régebben pedig óvóhelyként volt jelentős szerepük.
A Várhegy hossza1,5 km, legnagyobb szélessége is alig 400m,tengerszint feletti magassága 168 m, alig 60 méterrel magasabba hegy a Dunapartjánál, meredek oldalai miatt tűnik a valóságosnál magasabbnak. Meredeksége, szigetszerűsége jó védhetőséget és így már a legrégibb időkben is alkalmas települési helyet biztosított, ezért már a középkorban teljes kerületét falakkal, bástyákkal, várkapukkal látták el.
Amint a pesti oldal központja a történelmi Belváros, ugyanúgy a budaié a Várhegy ősi települése, amely ma egyben az ország legjelentősebb műemlékegyüttese is. A Várhegy történelmi szerepe akkor kezdődött, amikor az 1241-1242, évi tatárjárás után IV. Béla király székhelyet Esztergomból, a hegyek közül az Alföldhöz, az ország közepéhez és termelési alapjához közelebb eső Budára tette át és a Várhegyen királyi lakóhelyet építtetett. A XIII. századi falak maradványai valóban elő is kerültek az elmúlt évtizedek, évek ásatásai nyomán.
1541, a török uralom kezdete után fokozatosan romlásnak indult a Vár, a régi épületek karbantartásának elhanyagolása és az ostromok, tűzvészek pusztításai miatt. Az 1686. évi végső nagy ostrom után a Vár nagy része romhalmazzá változott. A barokk stílusban történt újjáépítéskor a középkori városszerkezet a maradványok felhasználása révén nagyrészt megmaradt. A mai, a középkorival többnyire azonos utcahálózatban a főbb utcák a hegy hosszúkás alakjával párhuzamosan ha1adnak, ezeket egymással rövid keresztutcák és keskeny "közök" kötik össze.
A második világháború végén, Budapest ostroma alatt a Vár különösen nagy károkat szenvedett, az ostrom itt tartott legtovább. A romok használhatatlan törmelékeivel töltötték fel a Vérmezőt.
A romeltakarítás és újjáépítés során, és a tervszerűen megindított fal kutatás, ásatás nyomán számos középkori épületrészlet is előkerült. Ezeket műemlékvédelmünk a helyreállított épületeken vagy más módon, a lehetőség szerint gondosan be is mutatja, elsősorban a Vár kiemelkedő nevezetességeit, az ülőfülkéket. A budai vár a világon leggazdagabb az egy helyiségben található ülőfülkékben, a kapualjakba betekintő érdeklődő számos, itt meg nem említett házban is felfedezheti őket, legnagyobb részük azonban már későbbi, gótikus stílusú. Rendeltetésük valószínűleg a kapubejárat díszítése volt, gyakorlatilag a várakozók ülőhelyéül szolgáltak.
A teljesen romba dőlt épületek helyén nem a régi épületeket állították helyre, hanem a környezetbe illeszkedő újakat emeltek. Felújították vagy kiépítették a Vár jellegzetes és kedves séta- és pihenőhelyeit, a bástyák, várfalak mögött kialakítható "bástyasétányokat". A Vár gépkocsival a három hajdani várkapu helyén húzódó utcákon: nyugat felől a Dózsa-emlékműtől, a szerpentines Palota úton; északról a Várfok vagy a meredekebb Ostrom utcán; kelet felől a Hunyadi János úton közelíthető meg. Gyalog mind a négy égtáj felől több lépcsős vagy lejtős sétaút vezet a Várba. Keletről, az Alagút torkolata mellől a Siklóval, nyugatról felvonóval rövidíthetjük meg utunkat.

Várpalota. A királyi székhelynek IV. Béla által Esztergomból Budára helyezése után a későbbi királyok (I. Lajos, Zsigmond, Mátyás) idején alakult ki az ásatások tanúsága szerint a hegyen a pompás királyi vár és palotája. A török uralom alatt nemcsak a vár, hanem a palota is romlásnak indult, amit az 1686. évi végső ostrom tetőzött be. Ezután a maradványokat bontással, feltöltéssel elegyengették, és arra XVIII. században az akkor divatos barokk stílus szerint építették az új palotát, majd a XIX. század végén és fordulóján Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint kapta meg lényegében végső alakját a műemlék. Ugyanebben az alakban állították helyre -a palotát koronázó kupolától eltekintve - a második világháború pusztításai után is.
Ma a palota az A, B,C, D,E, F épületből áll, a D, E, F épületek az Oroszlános udvart (nevét a kapu nyílását őrző négy kőoroszlánról kapta), az A, B, C épületek a Csikós udvart fogják közre.

Ingyen megrendelhető holmik
A tanulás kezdetei az óvodában

Útikalauz